LEPJE MEG KEDVESÉT, BARÁTJÁT,
HORGÁSZTÁRSÁT KÖNYVVEL!
(A könyvek a pisztrángtelepen megvásárolhatók.)
Itt szeretném bemutatni azokat a könyveket, amelyek számomra fontosak, érdekesek és nem szeretnék abba a hibába esni, hogy: "minden cigány a saját lovát dicséri".
PIAZZA GABRIELLA - HOITSY GYÖRGY:
Rákok, kagylók, csigák, tintahalak
A könyv bevezetője számos érdekes és hasznos ismeretet, valamint pótolhatatlan gyakorlati tanácsot tartalmaz. Olvashatunk benne - a tenger gyümölcseinek dicséretéről, - a rákok, kagylók, csigák, tintahalak élőhelyéről és biológiájáról, - az állatok kifogásának és piacra szállításának módjáról, - a vásárláskor figyelembe veendő szempontokról, - a tisztítás és előkészítés mikéntjéről (fázisfotókkal illusztrálva), - a lehetséges hőkezelési eljárásokról és fűszerezésről, - valamint a borválasztás szempontjairól. A könyv második részében a mintegy 40 faj részletes leírásához 69 ételrecept társul, amelyeket színes ételfotók illusztrálnak.
Átadták a Szép Magyar Könyv 2013. verseny díjait, 2014. június 12-én: Az ismeretterjesztő kiadványok mezőnyében Oklevél járt Piazza Gabriella és Hoitsy György Rákok, kagylók, csigák, tintahalak (Corvina) című művéért."
Hoitsy György: Horgásznapló
Ismét divat lett a napló vagy blog írása. A Corvina Kiadó Kft. kiadásában megjelent (2013.) napló, kezdő horgászoknak hasznos információkat ad, fogásaikat rögzítő (hol? mikor? mekkora? + fénykép) horgászoknak, a néha homályba tűnő "rekord" 
fogásaik archiválására van benne hely. Mellette havi bontásban ötleteket, természetbeni megfigyelések leírására, receptek gyűjtésére biztosít lehetőséget.
DEMCSÁK ZSUZSA: Konyha, tündérek
Manapság, amikor a gyerekek csak hamburgert hajlandók megenni, csoda egy ilyen könyv. Azért is, mert arra invitálja őket, hogy együtt készítsenek finomságokat. Addig is együtt van a család és tudva levő, ha ő maguk készítik, jobban meg is eszik (pszichológia). Különösen a halas rész tetszik. No meg az utolsó oldal. Köszönöm.
SZABÓ PÉTER - HOITSY GYÖRGY: HALAK ÉS HALÉTELEK
CORVINA KIADÓ 2011
Szabó Péter séf és társszerzője, Hoitsy György a lillafüredi pisztrángtelep vezetője Halak és halételek című kötetükkel teljesen új megvilágításba helyezik az édesvízi és sósvízi halakat és elkészítésüket.
Szabó Péter szakmai gyakorlataira és a seafood gasztronómiában való jártasságára az Egyesült Államokban, Új-Zélandon és Skóciában tett szert, ahol több éven keresztül, tengeri halak és seafood gasztronómiában meghatározó szerepet betöltő kereskedelmi vállalkozások és éttermek segítségére volt munkájával. Szerzőtársával, a pisztrángtenyésztő Hoitsy Györggyel most egy kötetbe foglalták hasznos gyakorlati tanácsaikat, lenyűgöző történeteiket és legjobb halreceptjeiket. Bemutatják a Magyarországon kapható összes édesvízi és tengeri halat a fantasztikus képekkel illusztrálva és minden fogáshoz külön borajánlóval.A könyv az ismeretterjesztő kiadványok között a Magyar Könyvkiadók és
Könyvterjesztők Egyesületének díját nyerte el, az Ünnepi Könyvhéten (2012).
.jpg)
Hoitsy Gy. – Juhász L. – Juhász P. – Szendrei L. – Zsigrai Gy.: MAGYAR HORGÁSZVIZEKEN
Tóth Könyvkereskedés és Kiadó 2011.
Hoitsy György: A pisztráng tenyésztése és horgászata
„Trianon óta hazánk oly szegény ezeket a kiváló halakat rejtő vizekben, hogy lámpással is alig találunk ilyen elsőrendű sporthalat.” írja Báró Szurmay Sándor, a „Vadászemlékek, horgászélmények” című könyvében. Túlzás lenne azt állítani, hogy nincsenek olyan vizeink, ahol nem lehet pisztrángra horgászni, hisz felső pisztráng szinttájba tartozó kis patakjaink - amelyek hossza összesen eléri az 1000-1200 km-t, vagy hegy- és dombvidéki völgyzárógátas tavaink vannak, és mélyművelésű sóderbánya tavakban is nyílik erre lehetőség.
Sok hazai vizünk többet tudna termelni, mint jelenlegi állapotában, ha hasznosításukkal többet törődnének. A magyarországi pontycentrikus termelési és horgászkultúra mellett „elfelejtettük” ezeket a vizeket. Utoljára ilyen témakörben Dr. Mika Ferenc és Dr. Varga László írt könyvet 1942-ben, majd Vásárhelyi István 1963-ban.
Azóta nagyon sok minden megváltozott a pisztrángtenyésztés szemléletétől kezdve a tulajdonviszonyokban bekövetkezett változásokon (kárpótlás, privatizáció) át, a műlegyes horgászás előtérbe kerüléséig. A horgászegyesületek idősebb tagjai, az öreg erdészek is alig emlékeznek arra, hogy is kezelték a kis patakokat azért, hogy minél nagyobb életteret biztosítsunk a pisztrángoknak, és halbőség legyen ezeken a vizeken. Az elmúlt években sok vállalkozó vágott bele pisztráng horgásztatásba megfelelő ismeretek nélkül, míg mások e halfajok tenyésztésével, nevelésével szeretnének foglalkozni.
Egy olyan közvetlen nyelvezetű, gyakorlatias, de tudományos alapossággal, a friss kutatási eredményeket felhasználva, sok szemléltető fényképpel teli könyvet szerettem volna írni, amelyet horgászok, horgászegyesületek, pisztrángtenyésztésre vállalkozók, vagy halak után érdeklődők, diákok egyaránt forgathatnak. A sütés, főzés szerelmeseiről sem feledkeztem meg és a legjobb pisztránreceptek ias megatlálhatók a könyvben.
A könyv mgrendelhető 2000 forint + postaköltség áron.
Kászoni Zoltán: Kerti tavak
- A kerti tavak kultuszát mívelők népes tábora Európa-szerte nagyon változatos: egyesek otthonuk kertjében, vagy annak udvarán díszítő elemként telepítenek növényeket és díszhalakat kerti tavaikba s azokat állandó jelleggel, időtöltésként gondozzák. ők a kerti dísztavak kedvelői. Számukra fontos, hogy szakszerűen telepítsék a növényeket és díszhalakat a tavaikba, s azokat szintén szakszerűen gondozzák. ők az igazi kedvtelők. Az anyagi előnyt mellőzik – inkább költekező típusúak – akik a környezetük – az udvaruk és kertjük – esztétikumára, szépségére adnak, szinte versenyezve más, hasonló kedvtelőkkel. A kerti tó díszítő elemként szerepel az életükben.
Kászoni Zoltán halbiológus Baróton született. A Kolozsvári Római Katolikus Főgimnáziumban 1948-ban érettségizett, majd tanulmányait a Moszkvai Halászati és Halipari Egyetemen folytatta, ahol halbiológus, halászati szakmérnök diplomát szerzett 1953-ban.
Mezőzáhon volt főagronómus, később Erdély, Bánság és a Partium halászati felügyelője, majd a Bukaresti Halászati Kutatóintézet laborvezetője. Több éven át halászati államtitkár, a román óceáni halászflotta egyik létrehozója. Hosszú ideig a Román Országos Vadász és Horgászegyesület alelnöke, később főtitkára. Bukarestből való távozása után Kovászna megyében erdészeti főfelügyelőként dolgozott.